Megjelent: 2007. március 1. csütörtök
Március – Böjtmás hava. Március 4. Kázmér napja, Baranyában patkányűző nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat. Március 12. Gergely napja. Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely. " Március 18. Sándor napja. Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. " Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.
Márciusi névnapok – kinek lesz névnapja? Nézd meg! - Nevezetes napok
Slides: 6
Download presentation
Március jeles napjai
Jeles napok: • • • Március 1. : Megérkezett a tavasz! Vagyis, a meteorológiai tavasz napja. Március 3. : A békéért küzdő írók világnapja. Március 8. : Nő nap Március 15. : 1848 -1849 -es forradalom és szabadságharc. Március 21. : A csillagászati tavasz napja, és a Víz világnapja. Március 22. : 1950. -ben ekkor jött létre a Meteorológiai Világszervezet. Március 24. : Ez a nap a tuberkulózisra hívja fel a figyelmet. (betegség) Március 27. : A színház, a színészek világnapja. … Április 4 -5. : HÚSVÉT
Március 8. : Nőnap 1857. március 8 -án emberibb munkafeltételeket és több fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. A II. Internacionálé VIII. kongresszusán, 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak.
Az eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. Köszönjük a figyelmet! • Csapattagok: • • • Banu Virág Gulyás Orsolya Kőrössy Anna • Forrás: • Kép: google | Szöveg: sulinet • Gépelte: • Kőrössy Anna
Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap. Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban Böjtmás havaként említik. Cikkünkben összegyűjtöttük a hónap jeles napjait. Március 9. : Azt tartják, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban. Március 12. : Gergely napja. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely. " Március 15. : Nemzeti Ünnep: Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepe; a Magyar Sajtó napja.
De bárhogy is alakul az időjárás, a hagymát Benedek napján kell elduggatni még akkor is, ha satnyább termést hoz, mert legalább elűzi a boszorkányt – tartja a hiedelem. Régi időjárásjóslás szerint, ha Benedek napján dörög az ég, abból száraz nyár következik. Március 24. Böjtmás hava utolsó harmadának egyik jeles napja Gábor, a bibliai Gábriel, aki hírül adta Keresztelő Szent János születését. Gábor napja a káposztaültetés hagyományos kezdete, de napjához babonás hiedelem is keveredett. Állítólag egyes helyeken a távolabbi kertekbe igyekvő háziasszonyok ugyancsak szedték a lábukat, hogy útközben ne találkozzanak kakassal, mert az a földbe tett káposztamag közé gazt kapart volna. Más helyeken úgy tartják, hogy ha a búzát harangszókor vetik, üszkös lesz a mag, s ha a vetés napján kenyeret sütnek, rossz lesz a termés. Március 25. Jézus fogantatásának napja, nem véletlen tehát a pásztorok hiedelme, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony indítja meg a mezőt a növekedésre. Régebben e napot tartották az oltás és szemzés legalkalmasabb idejének.
- Hagyományos keresztrejtvény készítő - Fotó szerkesztés, képszerkesztés
- Ibusz mediterrán tombola
- Nyombélfekély |
- Márciusi jeles napok 2018
- Angyali üzenetek [eKönyv: epub, mobi]
- Retro karácsonyi díszek papírból
- Márciusi jeles napok 14
- Miskolc rádió 1
- Pandora charm testvér idézet
- Tom market szigetvár price
- Márciusi jeles napok teljes film
- Márciusi jeles napok 18
Március 10. Ha Ildikó napján fagy, 40 napig el nem hagy. Ildikó napja a néphagyományban időjárás-mutató nap. A mohácsi sokac hiedelem szerint a 40-es nap előestéjén egy asszony szőtt, de figyelmeztették, hogy ne dolgozzon, mert másnap a negyven vértanú ünnepére virradnak. Az asszony nem fogadta meg a tanácsot, két hét múlva hirtelen meghalt. Ez arra is rávilágít, hogy a téli szövést-fonást e napig be kellett fejezni, mert ekkorra eljött a tavaszi munka ideje. Fotó:
A katolikus egyházban ez a nap a negyven vértanú emléknapja is. A legenda szerint az Armenia Minorban és Kappadókiában állomásozó 12. légióban szolgáló 40 római katona i. e. 320 körül az örményországi Sebaste városában egy tó jegén szenvedett fagyhalált a hitéért. Az ilyenkor előforduló fagyos napok ismerete kapcsolta össze a pásztorok és a földművesek képzeletvilágában a vértanuk ünnepéhez fűződő 40 napos időegységet. Március 12. Gergely nap is ritka, ha jó! Hideg, szeles, sokszor van hó! Régi és gyakran bevált népi megfigyelés szülte e csíziós versikét, amely arra utal, hogy ekkor még, ahogyan a pásztorok mondják: " Gergő a tekergő, megrázhatja hó szakállát! "
Márciussal beköszöntött a tavasz. Lehet, az időjárás megtréfál minket, és lesznek még hidegek, netán hó, de akkor is tavasz van! Jöhetnek a virágok, a tavaszi versek, dalok. A húsvéti tojásfestés, a főtt sonka és csoki nyuszi minden mennyiségben! A magyar néphagyományban március a böjtmás hava
Böjtmás azt jelenti, hogy ez a hónap a böjt második hónapja. A nagyböjti idő főleg erre a hónapra esik. A nagyokkal beszélgetünk a böjtről, a böjtölésről. Arra remek ötleteik voltak, hogy nekem, vagy az apjuknak miről kellene lemondani a következő negyven napban. Ők eléggé berzenkedtek attól, hogy lemondjanak a csokiról, vagy egy-két játékukról. Inkább azt találtam ki, hogy arra fogom ösztönözni őket, vállaljanak valamit húsvétig, amit eddig nem tettek. Például gyakoroljanak minden nap, segítsenek valamiben. Március 12. Gergely nap
Országosan ismert szokás volt a gergelyjárás, az iskolás gyerekek köszöntő, adománygyűjtő előadása. Az 1860-as évekig ebben a hónapban volt a tanévkezdés és zárás ideje, ami ehhez a naphoz kapcsolódott.
Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Jelképpé vált, nemzetünk szabadság szeretetét fejezi ki. Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot. 1848-ban ezen a napon tört ki a forradalom Pesten, és ekkor nyomtatták ki az első szabad sajtó termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Március 18., 19., 21. : Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget. " "Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát". Március 21. : Benedek napja a "hivatalos" tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja. Március 24. : Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket, de vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.