"Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a matematikának, inkább fejtőrös érdekességnek számított"- fogalmazott a tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglalkozott a gráfelmélettel. Mint mondta, a diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szerkezeti struktúrákkal foglalkozik. Mikor megjelentek az első számítógépek, hamar kiderült, hogy azok szintén ezen az elven működnek: diszkrét lépésekben, digitálisan, bitenként végzik el a műveleteket. Ekkortól kezdődött a két terület összefonódása, majd robbanásszerű együttes fejlődése, végül a diszkrét matematika vált a számítógép-tudomány alapjává. Olyan izgalmas eredmények születtek, amelyek néhány évtizeden belül beépültek a számítógépek működésébe. Emellett ez a kapcsolat a matematikán belül is alapvető személeti bővülést hozott. Olyan fogalmak jelentek meg, mint például a véletlen, amellyel korábban nem nagyon foglalkozott a matematika. A matematikusok kutatásait sokszor gyakorlati problémák motiválták és egy-egy ilyen fogalmi előrelépés általában alkalmazások sokaságát nyitotta meg - fűzte hozzá.
- Lovász László és Avi Wigderson kapta a matematikusok Abel-díját | Mazsihisz
- Pólya díj
Lovász László és Avi Wigderson kapta a matematikusok Abel-díját | Mazsihisz
Az is különleges volt, hogy egyetemi oktatók jártak hozzánk előadást tartani, köztük Erdős Pál, aki akkoriban ennek a tudományágnak volt a nagy guruja – idézte fel a kezdeteket a kutató. (Ez is érdekelheti: Szenzációs magyar siker: Lovász László kapja a matematikusok Nobel-díjának emlegetett Abel-díjat)
Lovász László a legmagasabb elismerést kapta meg. – Erdős, akire példaképemként, mesteremként tekintek, olyan érdekesen vetett fel kisebb matematikai problémákat, hogy kihívásai megdobogtatták a szívünket és örömmel lemondtunk más, kamaszokat csábító kihívásokról. De az is motivált, hogy Erdős szakmai tekintélye révén a mi gimnazistaeredményeinket is elismerte és elterjesztette a tudományos életben. – Felemelő volt, hogy már kezdőként is a nagyokkal együtt szerepelt a nevünk – idézte fel a korai éveket a professzor, aki szerint a matematikai gondolkodás erősen hasonlít a művészi kreativitáshoz. A sztármatematikus szerint elvontan gondolkozni nagyon különleges érzés: egy villámcsapásszerűen érkező gondolattal soha nem várnak, azonnal lefuttatják magukban.
Nemzetközileg is elismert magyaroknak
A Bolyai-díjat kétévente adják át egy olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyiségnek, aki nemzetközileg is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, az utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek hasznosítása terén. A díjat egy független bizottság ítéli oda, amelynek a mindenkori köztársasági elnök a vezetője. A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban Somody Imre vállalkozó, és felesége Somody Imréné, valamint Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnöke, és Lantos Csaba üzletember hozta létre. Sólyom maradásra buzdítja a tudósokat
A díjat átnyújtó Sólyom László beszédében kiemelte, a Bolyai-díj maga és a díjátadás ünnepélyessége is a tudomány életfontosságú szerepére hívja fel a figyelmet. Magyarországnak nincs jövője, ha a tudomány idehaza nem képes együtt fejlődni a világgal, mondta. A tudományos eredmény értéke nem mérhető a közvetlen vagy rövid távú haszonnal. A tudomány önálló szellemi köztársaság, amelyben a minőség, a szellem eredetisége és bátorsága szerint alakul az igazi rangsor - tette hozzá.
Az izraeli Haifában született Avi Wigderson munkásságának fontos eredménye, hogy elmélyítette a matematika és a számítógép-tudomány kapcsolatát, valamint jelentős mértékben hozzájárult az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozó bonyolultságelmélet területének bővítéséhez és mélyebb kidolgozásához. Wigderson kutatásai a bonyolultságelmélet minden jelentősebb, megoldatlan problémáját felölelték, vagyis központi szerepet játszott a matematika ezen területének fejlődésében. A bonyolultságelmélet legfontosabb mai alkalmazása a kriptográfia. Pályafutása elején Wigderson meghatározó szerepet játszott ezen a területen, így a nullaismeretű bizonyítás megalkotásában is, amelyet napjainkban a kriptovalutákhoz kötődő technológiában alkalmaznak. A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díjat a norvég kormány finanszírozza, és 7, 5 millió norvég korona (271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul.
Pólya díj
- Lovász László matematikus, az MTA elnöke | Tudomány
- Mozanapló szent józsef
- Lovász László elnyerte a matematikusok Nobel-díját - Librarius.hu
- [origo] Vendégszoba -
- Lovász László a legmagasabb elismerést kapta meg - Blikk
Az Educatio folyóiratnak adott 2009-es interjújából kiderül, hogy a nyolcvanas években a rendszerváltozás közeledtével felszínre került a matematikustársadalom megosztottsága, jelentős ideológiai és hatalmi harcok dúltak az ELTE matematikai tanszékei között a fontosabb tudományos pozíciók betöltéséért. Lovász szerint a feszült légkör miatt a magyar matematikus közösség egy sor fontos dologról lemaradt, ő pedig úgy döntött, hogy elfogadja a külföldi ajánlatokat. Először a Bonni Egyetemen, majd a Princetonon tanított, 1993 és 1999 között pedig a Yale kínált fel professzori állást számára. 1999-től dolgozott a Microsoft kutatóintézetében. A vállalat nagy szabadságot adott Lovásznak és kollégáinak, gyakorlatilag maguk a kutatók határozhatták meg, hogy milyen matematikai problémákkal szeretnének foglalkozni. Így a szakmai tanácsadáson túl sok érdekes kérdéssel foglalkozhattak. A Microsoftnál töltött évek egyik jelentős eredménye volt, hogy felesége, Vesztergombi Katalin segítségével létrehozott egy hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek.