A 24. határvadász-zászlóalj katonái Huszt előtt (12029). Magyar "Ansaldo" kisharckocsi század Huszton (48280, MFI). A 102. páncélvonat útban Beszkid felé (58938, MFI). A 14. kerékpáros-zászlóalj pihenője Técsőn (48301). Lengyel–magyar találkozás a közös határon (48367). Werth Henrik, itt még ezredesi rendfokozattal (91621). "Csaba" páncélgépkocsi Erdélyben (34176). Magyar lovas alakulat az erdélyi bevonulás közben (48506, MFI). Bevonulás Szatmárnémetibe (46127, MFI). "Csaba" páncélgépkocsi-oszlop a kolozsvári bevonuláskor (46090). "Toldi" 38M könnyű harckocsi, a háttérben csendőrszakasz gépkocsija az erdélyi bevonuláskor (48097, MFI). "Toldi" átkelése egy rohambürün (48513).
- A második Bécsi döntés 2. rész | Oktató videók
- Az első Bécsi döntés – Vilonya.eu
A második Bécsi döntés 2. rész | Oktató videók
Mussolinit megbuktatták. Hitler nem bízott a magyar kormányban. A magyarországi megszállást előkészítő Margaréta terv kidolgozása 1943. szeptember 30-án volt. -Kiugrási kísérlet:
1944. október 15-én tett sikertelen kísérletet a második világháborúból való kiugrásra Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A román mintára eltervezett akció a Magyar Királyi Honvédség egyes tisztjeinek ellenállása, a szervezés hibái és a náci titkosszolgálat megelőző akciói miatt végül kudarcba fulladt, ennek következtében Horthy lemondásra kényszerült, a németek pedig zsarolás útján azt is elérték, hogy a kormányzó legitimálja az ország élére állított Szálasi Ferenc uralmát. Módosítva: 1 éve
0
- Az első bécsi döntés 80 éve született | Vajdaság MA
- Dr jeney orsolya végrehajtó in texas
- I.Bécsi döntés - 1938. november 2-án -
Baráti üdvözlettel: Leksi
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is! A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
A szerző a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa
Az első Bécsi döntés – Vilonya.eu
Közben augusztus 25-26-án a román-szovjet határ szovjet oldaláról a Vörös Hadsereg csapatösszevonásáról érkeztek hírek. Beindult a német – és vele az olasz – diplomáciai offenzíva a magyar-román konfliktus rendezésére. Augusztus 27-én Hitler egy szűk körű berchtesgadeni tanácskozáson – melyen sem magyar, sem román részről nem vett részt senki, kizárólag német diplomaták voltak jelen – lényegében eldöntötte a kérdést. Másnap Hitler, Joachim von Ribbentrop külügyminiszter jelenlétében, fogadta Ciano olasz külügyminisztert, és megegyeztek, az előző napon elhatározott új határvonalat terjesztik másnap Bécsben a román és a magyar diplomaták elé, és ezzel szemben fellebbezésnek helye nincs. Azt azonban, hogy Bécsben nem tárgyalás lesz, hanem ultimátum, a tengelyhatalmak diplomáciája nem közölte előre a két féllel, így Bukarestben komoly diplomáciai tárgyalásokra készültek. A korabeli bukaresti diplomáciai följegyzésekből tudható: a román politika legfeljebb 18 ezer négyzetkilométer elvesztésével számolt, sőt: a román diplomaták a végén már 10 ezernél tartottak.
Figyelt kérdés Olvastam róla mostanában sokat, hogy az akkori katonai vezetők kidolgozták románia megtámadásának a tervét, fel is sorakoztak hadosztályaink a magyar-román határra, szóval csak nem lehetett totál esélytelen számunkra. Vagy mégis? 1/11 anonim válasza: geopolitikai okokból a románok a szovjet-jugó segítséget pár évvel hamarabb megkapták volna.... és áldozatként néztek volna rá a szovjetek és nem, mint árulókra, akikre figyelni kell. 2013. júl. 10. 22:24 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: 53% Hát:D Rövidtávon a németek (nem nácik) elgyepálták volna őket. Mint a WW1-ben, ott is rövid idő alatt Mackensen visszakergette a szőröstalpú románokat a hegyekbe, ahonnan lemásztak. Hosszútávon: 1. ha feltételezzük, hogy a németek veszítenek: ugyanaz, mint most 2. ha feltételezzük, hogy a németek nyernek: amíg nem kezdenek el minket is deportálni, addig xedik bécsi döntéssel németek által nekünk ítélt nagyságú ország, majd mi is bekapcsolódtunk volna a szappangyártásba, termékként:D Ha rosszul gondolom sry.
Ekkor Németország kénytelen lett volna beavatkozni és visszaparancsolni a románokat és valahogyan rendezni a kérdést. Egyébként valóban érdekes, hogy Teleki és a magyar vezetés mire számított egy katonai akció esetén. Nem volt itt már jó megoldás; a közvélemény követelte a kormányzattól a románellenes fellépést, Teleki ugyanakkor önerőből, német és pláne szovjet segítség nélkül szerette volna a területi engedményeket kicsikarni Romániától. Ezzel egyet is lehetne érteni, viszont az már homályos, ezt hogyan gondolta elérni. Katonai akcióval aligha sikerült volna, ahogy írtam, ez csak Hitler beavatkozását vonta volna maga után. A háborús zsarolással végül ugyanezt a célt értük el, de így meg nem önerőből kaptuk vissza, amit visszaadtak nekünk. Érdekes, hogy a románok egyébként egy partiumi-bánáti területsávot (kb. 10-20 000 négyzetkm. ) hajlandóak lettek volna visszaadni, talán célszerű lett volna azzal beérni, akkor az ma is a miénk lehetne (nem Hitler adta volna). Természetesen sem a magyar közvélemény, sem Horthy vagy Teleki nem óhajtotta beérni egy olyan megoldással, amely a Székelyföldet nem juttatja vissza.
Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11 475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, az 1, 030 milliós lakosság mintegy harmada volt magyar. Ekkorra Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került. A bécsi döntésekért azonban súlyos árat kellett fizetni: Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a katasztrofális vereséggel végződő második világháborúba. Az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben három Pozsony közelében fekvő falut - Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún - át kellett engedni Csehszlovákiának, hogy az védhető hídfőt biztosíthasson a város számára. (MTI)
- Cickafark hatása a hormonokra